Az iskolakezdés hírére az időjárás is elszomorodott. Nagy esőzéssel indítottuk múlt héten a tanévet, amelynek sok otthon látta kárát.

Az idei viharok okozta lakáskárok, a MABISZ által eddig jegyzett pontos adatok szerint az első nyolc hónapban több kifizetést jelentett, mint a tavalyi évben összesen. Ebbe a számolásba nem tartoznak bele a mezőgazdasági, illetve a közintézményekben keletkezett rongálások.

A lakások negyedének nincs biztosítása

A közlemény egyik fontos tanulságát fontos kiemelnem saját írásomban is. Az adatok összesítése szerint az idei viharok mégis nagyobb kárt okoztak, mint gondolnánk, ugyanis hazánkban minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Továbbá a cikk és egyben én is felhívom minden kedves olvasóm figyelmét arra, hogy érdemes átnézetni a lakásbiztosításban foglaltakat, hogy valóban mindenre kiterjedő legyen, egy esetleges rongálódás után.

Jó tudni, hogy a biztosítótársaságok viharnak csak az 54 km/h-nál nagyobb sebességű szél okozta pusztítást tekintik. A szél okozta tetőszerkezeti károk hatására történt beázás is idetartozik.

Felhőszakadás alatt a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadékot értik. Ilyenkor megtérítik az ingatlanban és a vagyontárgyakban keletkezett károkat is, de itt már a tulajdonosokra is hárul némi felelősség. Meg kell előzniük a további károsodást (ún. kármentés): le kell fóliázni a tetőt, ahol beázik, kiszivattyúzni a vizet, megakadályozni tovább víz bejutását az épületbe. A tulajnak kötelessége 48 órán belül jelenteni a biztosítónak a történteket, akik öt napon belül személyesen dokumentálják a veszteséget. Fontos, hogy a szakember érkezéséig még az összetört tetőcserepet sem szabad eltüntetni. Előfordul, hogy a kisebb összegű káreseteknél személyesen nem is vonulnak ki, csak telefonos egyeztetés történik.

Mikor az ember családalapításra adja a fejét beindul benne a fészekrakó ösztön. Teljesen normális emberi tulajdonságok lökődnek fel bennünk: Az apa megteremti a tetőt, az otthon stabilitását, melyet az édesanya szerető gondoskodása rendben tart és ápol. Úgy ahogy a mi szüleink gondoskodtak ennek megteremtéséről, úgy mi se felejtsük el ezt az érzést megadni és példát mutatni saját gyermekeinknek.

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj` isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
“Ej, ráérünk arra még!”

Talán emlékeznek még Petőfi Sándor kifigurázó költeményére, melyből az előző sorokat idéztem. Nem hinném, hogy bárki szeretne egy ilyen fricska-vers címszereplőjeként élni tovább.

Gyermekei akkor vannak a legnagyobb biztonságban, ha Ön is biztonságban van. Érdemes felkészülni arra az esetre, amikor az élet váratlan fordulatokat hoz. Ezekre kínál számos lehetőséget a biztosítás.

Mit tegyünk, ha bekövetkezett a baj?

1. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan kár, amely akár életveszélyes is lehet. (elszakadt vezeték, gázszivárgás, megrepedt tartógerenda) Ilyenkor azonnal értesíteni kell a hivatalos szerveket: katasztrófavédelem, tűzoltók, közüzemi szolgáltató.
2. A lehető legprecízebben, pontosan írjuk le a károkat (milyen hosszú és széles a repedés stb.). Készítsünk minél élesebb, részletekbe menő fotókat, akár több szögből.
3. Semmiképpen ne dobjunk ki egyetlen megkárosodott vagyontárgyunkat sem!
4. Nem érdemes plusz károkat generálni vagy az adott viharhoz hozzávenni, ugyanis a kárszakértő reális fel tudja mérni a valóságot.

A legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon több mint 8 millió embert semmilyen balesetbiztosítás nem véd.