A lakástüzek legfőképp a karácsonyi időszakban válnak a legnagyobb kockázati tényezővé az otthonokban. Nem csoda, hiszen a legtöbb család ilyenkor gyújt otthon gyertyát vagy díszíti ki a házat különböző fényfüzérekkel. A hangulatvilágításnak azonban megvan az ára is.

A tavalyi évben sokak számára nem volt áldott és békés karácsony. Sokan nem gondolnánk, de egy meghibásodott karácsonyfaizzó nemcsak az ünnepi hangulatot tudja lerombolni, hanem az otthonunkat is. A várakozás időszakában, adventkor közel félszáz lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat. Sajnos a legdrágább adventi koszorú sem feltétlen garancia arra, hogy egy pillanat alatt ne történjen meg a baj. Fontos, hogy ilyenkor ne hagyjuk őrizetlenül a legapróbb teamécsest sem, illetve különös gonddal válasszuk ki a koszorúnk díszeit, ugyanis a lelógó díszek könnyen átvezethetik az abroszra a lángokat, ami további éghető tárgyra és így tovább… Érdemes egy üveglapot vagy egy fém tálcát helyezni a koszorú alá, ezzel is megelőzve a bajt.

A karácsonyi készülődés során mindenkinek ezer dolgon jár az esze, és egyszerre több dologba kezd bele. A családi látogatások szervezése közben már készülnek az ünnepi finomságok. Nem szerencsés egyszerre több mindenbe belekezdeni, mert egy nem várt feladat eltéríthet minket az eredeti beosztásunktól, ami akár végzetes is lehet. Egy hosszabb telefonbeszélgetés akár azt is eredményezheti, hogy a tűzhelyen felejtjük a rotyogó ételt. A lángoló konyhapult láttán gyakran elfelejti az ember, hogy az égő olajat nem szabad vízzel oltani, és már növeltük is a tűz területét.

Csodálatos élmény szenteste a csillagszórófényben pompázó karácsonyfa látványa, ám ez a hangulatfény sem veszélytelen. A gyantás fenyőfa tökéletesen táplálja a kipattanó szikrákból a tüzet, amelyből a fa könnyen lángra kaphat. Nemcsak a fa, de alatta a becsomagolt ajándékok vagy a padlószőnyeg is veszélyben van. Ám a katasztrófavédelem szerint a legtöbb csillagszóró tűz vízkereszt környékén van, amikor a karácsonyfák már eléggé kiszáradtak és kidobásuk előtt egy rajtafeledett csillagszórót még nosztalgiából meggyújtunk. Hasznos, ha a háztartásban van porral oltó készülék, amellyel a vízzel nem oltható tüzeket tudjuk megszüntetni (elektromos tűz, olaj okozta tűz).

December 21-én köszönthetjük az év leghosszabb éjszakáját, így nem csoda, hogy ezekben a téli hónapokban nagyon sokat használunk mesterséges fényt. Ma már nagy divat a gyertyával való hangulatvilágítás, illetve a különböző fényfüzérekkel való dekorálás. Ezeket az árammal üzemeltetett eszközöket fontos, hogy megbízható helyen vásároljuk, hiszen egy kisebb szerkezeti hiba akár az otthonunkba kerülhet.

Ha már a hangulatnál tartunk, érdemes beszélni az óév búcsúztatásához és az újév köszöntéséhez használt pirotechnikai eszközökről is. Sokan nem tartják be a szabályokat vagy nem megfelelő helyen vásárolják meg ezeket a szórakoztató kellékeket. A testi épségünk veszélyeztetése mellett egy rosszul irányított lövedék hatalmas károkat okozhat.

A nyílt láng használatára nemcsak decemberben kell figyelnünk. Ha már bekövetkezett a baj mindenképpen értesítenünk kell a hatóságokat. Ugyanúgy, mint korábbi bejegyzésemben, amelyben a viharkárokról írtam, itt is jegyzőkönyvezni kell a károkat és értesíteni kell a biztosítót a történtekről. Ha személyi sérülés is van, akkor a balesetbiztosítás is igénybe vehető, amelyről részletesen ebben a cikkemben meséltem.

Az iskolakezdés hírére az időjárás is elszomorodott. Nagy esőzéssel indítottuk múlt héten a tanévet, amelynek sok otthon látta kárát.

Az idei viharok okozta lakáskárok, a MABISZ által eddig jegyzett pontos adatok szerint az első nyolc hónapban több kifizetést jelentett, mint a tavalyi évben összesen. Ebbe a számolásba nem tartoznak bele a mezőgazdasági, illetve a közintézményekben keletkezett rongálások.

A lakások negyedének nincs biztosítása

A közlemény egyik fontos tanulságát fontos kiemelnem saját írásomban is. Az adatok összesítése szerint az idei viharok mégis nagyobb kárt okoztak, mint gondolnánk, ugyanis hazánkban minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Továbbá a cikk és egyben én is felhívom minden kedves olvasóm figyelmét arra, hogy érdemes átnézetni a lakásbiztosításban foglaltakat, hogy valóban mindenre kiterjedő legyen, egy esetleges rongálódás után.

Jó tudni, hogy a biztosítótársaságok viharnak csak az 54 km/h-nál nagyobb sebességű szél okozta pusztítást tekintik. A szél okozta tetőszerkezeti károk hatására történt beázás is idetartozik.

Felhőszakadás alatt a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadékot értik. Ilyenkor megtérítik az ingatlanban és a vagyontárgyakban keletkezett károkat is, de itt már a tulajdonosokra is hárul némi felelősség. Meg kell előzniük a további károsodást (ún. kármentés): le kell fóliázni a tetőt, ahol beázik, kiszivattyúzni a vizet, megakadályozni tovább víz bejutását az épületbe. A tulajnak kötelessége 48 órán belül jelenteni a biztosítónak a történteket, akik öt napon belül személyesen dokumentálják a veszteséget. Fontos, hogy a szakember érkezéséig még az összetört tetőcserepet sem szabad eltüntetni. Előfordul, hogy a kisebb összegű káreseteknél személyesen nem is vonulnak ki, csak telefonos egyeztetés történik.

Mikor az ember családalapításra adja a fejét beindul benne a fészekrakó ösztön. Teljesen normális emberi tulajdonságok lökődnek fel bennünk: Az apa megteremti a tetőt, az otthon stabilitását, melyet az édesanya szerető gondoskodása rendben tart és ápol. Úgy ahogy a mi szüleink gondoskodtak ennek megteremtéséről, úgy mi se felejtsük el ezt az érzést megadni és példát mutatni saját gyermekeinknek.

Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj` isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég…
Közbevágott Pató Pál úr:
“Ej, ráérünk arra még!”

Talán emlékeznek még Petőfi Sándor kifigurázó költeményére, melyből az előző sorokat idéztem. Nem hinném, hogy bárki szeretne egy ilyen fricska-vers címszereplőjeként élni tovább.

Gyermekei akkor vannak a legnagyobb biztonságban, ha Ön is biztonságban van. Érdemes felkészülni arra az esetre, amikor az élet váratlan fordulatokat hoz. Ezekre kínál számos lehetőséget a biztosítás.

Mit tegyünk, ha bekövetkezett a baj?

1. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan kár, amely akár életveszélyes is lehet. (elszakadt vezeték, gázszivárgás, megrepedt tartógerenda) Ilyenkor azonnal értesíteni kell a hivatalos szerveket: katasztrófavédelem, tűzoltók, közüzemi szolgáltató.
2. A lehető legprecízebben, pontosan írjuk le a károkat (milyen hosszú és széles a repedés stb.). Készítsünk minél élesebb, részletekbe menő fotókat, akár több szögből.
3. Semmiképpen ne dobjunk ki egyetlen megkárosodott vagyontárgyunkat sem!
4. Nem érdemes plusz károkat generálni vagy az adott viharhoz hozzávenni, ugyanis a kárszakértő reális fel tudja mérni a valóságot.

A legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon több mint 8 millió embert semmilyen balesetbiztosítás nem véd.