Az első lépések

Sokunk gyermekei kilépnek a rettegett nagybetűs életbe, kezdetét veszi a munka világával való megismerkedés, az öngondoskodás, a saját életutak tervezése. Mit adjunk útravalóul gyermekeinknek, ha ők még csak most kezdenek dolgozni? Mit tanácsoljunk magunknak, akik már vágjuk a centit a nyugdíjig? Fontos már időben elkezdeni a nyugdíjas éveinkre a megtakarítást, ami kiegészítheti az állami nyugdíjunkat.

A magánnyugdíjpénztárak bukása

A magánnyugdíj-pénztárak sorsa 2010 óta eléggé romló tendenciát mutat, ugyanis, az akkor behozott állami szabályozás értelmében, aki nem lépett vissza az állami rendszerbe, annak nem lesz állami nyugdíja. Sokan inkább visszaléptek a magánnyugdíjtól, így ez a forma fennmaradása is kritikussá vált.

Az állam észlelte a problémát

Az új állami családi kedvezmények is arra utalnak, hogy az aktuális kormány észlelte azt a demográfiai krízist, ami jelenleg Magyarországon zajlik, miszerint egy elöregedő társadalomban élünk.

Ez azt jelenti, hogy több nyugdíjas él Magyarországon mint munkavállaló. 

Nem kell „matek zseninek” lennünk ahhoz, hogy kitaláljuk, hogy ez azt jelenti, hogy kevesebben vannak azok, aki járulékot fizetnek, mint akik az államtól kapnak juttatást. Ha kimondjuk ezeket a tényeket, sajnos attól még nem lesz bebiztosítva a jövőnk nyugdíjas éveinkre. Nem tudhatjuk milyen lesz az egészségi állapotunk 10-20 év múlva, vagy nyugdíj mellett esetleg tudunk-e még munkát vállalni, és hogy ezek milyen hatással lesznek az állami nyugdíjunkra.

Állami magánnyugdíj

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság segítségével ki tudjuk számolni, hogy melyik takarékossági opció a kedvezőbb a számunkra. Fontos tudni, hogy ezért az állami magánnyugdíjnál a kockázatot is vállalni kell. Az államnak nagy befolyása van ezekre a pénztárakra, így az infláció függvényében változik a megtakarításunk is: annak érdemes ezt a megoldást választania, aki még sokáig nem tervez hozzányúlni ehhez az összeghez.
A gazdasági változásokra nem lehet előre felkészülni, éppúgy mint egy váratlan problémára (munkanélküliség, egészségügyi gondok). Az ilyen instabil körülmények miatti költségeket érdemes más forrásból fedezni, a már befizetett megtakarítási összeghez ne nyúljunk. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor más megoldás mellett kell döntenünk.

A várható nyugdíj kiszámolása

Elég sok adatra és számolásra van szükség, hogy megtudjuk mekkora lesz az öregségi nyugdíjunk összege.
Az emberek gyakran belekavarodnak és a számolás során is változik, hogy a fizetésünk bruttó vagy nettó összegét kell beillesztenünk az egyenletbe.

Például a nettó havi „életpálya” átlagkeresetet (ez az egyik tényező) úgy tudjuk kiszámolni, hogy a bruttó kereset nettósítása után naptári évenként csökkenteni kell egy meghatározott rendszer szerint. Ennél figyelembe kell venni az akkor hatályban levő jogszabályokat, illetve le kell vonni minden egyéb járulékot (egészségbiztosítási, nyugdíj, munkavállalói stb.). Az sem mindegy, hogy az adott évben mekkora volt az országos nettó átlagkereset, ugyanis ez is döntő. Azt is nehéz követni, hogy pontosan hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő, amelyet munkával töltöttünk eddigi éveink során.

Már körülbelül 10 éve nem növekedett az öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely 28.500 Ft. Ez az összeg akkor is jár, ha az előző bonyolult számítás után kevesebb összeg jött ki, valamint akkor, ha a szolgálati idő nem érte el a 20 évet, viszont meghaladta a 15 évet. Aki ezeknek a feltételeknek nem tud megfelelni, annak nem jár öregségi nyugdíj, helyette neki a szociális ellátórendszernél kell az időskorúak járadékát igényelnie. A rendeletek értelmezésénél nem mindegy, hogy nyugdíjjogosultságról vagy nyugdíj számításról írnak.

Magyarországi megtakarítási szokások

A KSH felmérése alapján kiderült, hogy a magyarok többsége inkább az otthonában tartja a pénzét a pénzintézetek helyett. A kutatásban résztvevők azt vallották, hogy így gyorsabban jutnak a saját pénzükhöz, illetve, hogy nem ismerik részletesen a befektetési piacot. A hosszútávú megtakarítások mértéke évről évre csökken, és a megkérdezettek nagy része az államra hárítaná a gondoskodás felelősségét. Pedig a világgazdasági tendenciákat is követve mindenkinek tudatosan meg kéne barátkoznia az öngondoskodás gondolatával. Azok, akik rendelkeznek megtakarítással vagy bármilyen tartalékkal, ők hatékonyabban tudnak reagálni az élet bármely területén adódó váratlan változásra.

Egy kutatás szerint a mai fiatalok egy kis hányada (36 százaléka) legfeljebb három hónapot tudna átvészelni jövedelem nélkül. 64 százalékának tehát nincs alternatívája egy esetleges krízisre.

Fontos a pénzügyi tudatosság

Gyermekeinknek pályakezdés előtt ha a tarisznyába tetemes vagyont nem is tudunk tenni, akkor ezt a tanácsot mindenképp helyezzük bele: a pénzügyi tudatosság nem azt jelenti, hogy el tudjuk költeni a pénzünket, hanem azt, hogy megtervezzük a kiadásainkat és számolunk az esetleges kockázatokkal, előre felkészülünk a nem várt problémákra.

Más országokban, például a nyugati államokban a fiatalok előrelátóan már a kezdetektől tesznek félre a nyugdíjas éveikre. Általában a fizetésük 10 %-át. Nálunk még az egészségügyi gondokra sem tesznek félre, pedig egyre többen elégedetlenek a saját egészségügyi állapotukkal.

A nyugdíj fiatalon nagyon távolinak tűnhet, de érdemes már most azon gondolkodni, hogy miből szeretnénk kiegészíteni az államtól kapott nyugdíjunkat.

A nyugdíj célú megtakarítás

A nyugdíj célú megtakarítás egy sokkal stabilabb rendszer, ami nemcsak minket, de esetleges halálunk után a kedvezményezetteinket is védi, ezáltal a megtakarításunk nem veszik el, hanem átruházódik.

Nem kell aggódnia annak sem, aki úgy érzi, hogy nem tud jelenleg nagyobb összeget félretenni a távoli jövőre, hiszen már havi 12.000 Ft-tal is érdemes nekivágni a jövőnk bebiztosításának. Akkor sem kell kétségbe esni, ha váratlanul pénzre van szükségünk, ugyanis ehhez az összeghez hozzá lehet nyúlni (bár a bónuszok ilyenkor sérülnek), csak ha van rá mód, akkor ne a teljes összeget vegyük ki. 

Ha esetleg nem tudnánk ezt az összeget jelenleg nélkülözni, akkor van lehetőség arra is (bizonyos feltételek mellett), hogy szüneteltessük ezt  a megtakarítást. Ha pedig nagyobb összeget is be tudnánk vállalni, akkor lehet a havi összeget emelni is.

A döntést mihamarabb meg kell hozni, ugyanis a  legkésőbbi időpont a kezdéshez (főleg férfiaknál, a nőknél a jelenleg hatályos 40 év szolgálati idő miatt) 55 éves korig van lehetőség a szerződéskötésre, viszont akkor sokkal magasabb összeggel kell elindulni, amely nem, vagy csak nagyon nehezen teljesíthető a rendszeres kiadások mellett. A 10 év tartam nagyon rövid időintervallum a nyugdíjjal kapcsolatos előgondoskodásban.

Ne felejtsük el, hogy a nyugdíj az alkotmányunk alapján nem alanyi jogon jár, hanem csak adható. Ez az összeg nem feltétlenül felel meg annak az életszínvonalnak, amelyben élni szeretnénk.